1903. május 24.

Ezen a napsugaras tavaszi vasárnapon, pontosan délután 3 órakor díszmenetben vonult fel az UTE 100 tagú tiszta fehérbe öltözött tornászcsapata és az új pálya közepén csillag alakban felsorakozva elénekelte a Magyar Himnuszt. Vagy 3.000 fõnyi ünneplõ közönség nézte végig a torna és atlétikai versennyel egybekötött futballmérkõzést. A nap fénypontja a pályanyitó labdarúgó mérkõzés volt, amelyen az elsõ osztályú MAFC volt az UTE csapatának az ellenfele.

Amikor 1901. tavaszára kiírják az elsõ magyar futball bajnokságot, az UTE gárdája a másodosztályban rajtol.

Idõzzünk el kicsit ennél a pontnál. Tekintsük át a futball Magyarországon való kialakulását. Az elsõ klub, amely megalakította futball szakosztályát, a BTC volt (1897. január). Az elsõ labdarúgó mérkõzést természetesen õk játszották, a már említett bécsi Cricketterek ellen 1897. október 31-én, a Millenárison (a bécsiek 2-0-ra gyõztek).

Ezek után természetes, hogy folytatódott a csapatok alakulása, s ha nem is állta ki mindegyik az idõk viharát, a megmaradtak biztosították a BTC részére a megfelelõ küzdõtársakat.

Pályaavatás

1900. áprilisára már teljes szépségében pompázik a legeslegelsõ újpesti pálya. Az ember alig hisz a szemének: a taccs- és alapvonalakat keskeny salak szegélyezi. Kerítésnek viszont híre sincs, a III. kerület elleni mérkõzésen köteleket feszítenek a ?sporttelep? köré. Belépõdíjat szedni ilyen körülmények között szedni illetlenség. Húszfilléres kis füzetben csapatösszeállítást kínálnak hát az árusok a kíváncsiskodóknak, ebbõl jön össze a bevétel? Elõbb az UTE második csapata, tartalék gárdája lép pályára, ellenfele egy újabb alakulat, az USC.

Kell egy pálya!

A komoly futballhoz azonban pálya kell, és az újpesti hepe-hupás homok nem alkalmas szabályos meccsek vívására. Az UTE új szakosztályának vezetõi a megyeri határban tartanak terepszemlét. A pamutgyári mezõ, amelyen a szemük megakad, Károlyi László gróf tulajdona. Háromtagú küldöttség indul el hozzá ferencjóskában és cilinderesen. Károlyi gróf méltányolja a kérésüket és jóindulattal fogadja a delegációt. Alig telik el néhány hét, megjön az értesítés: évi egy aranyforint úrbér fejében a gróf átengedi a telket ? legalábbis három esztendõre ? az Újpesti Torna Egyletnek.

Megalakul az UTE Labdarúgó Szakosztálya

Mire eljön az 1899-rõl 1900-ra forduló tél, az új évszázad elsõ tele, az UFC tagjai is szükségesnek látják, hogy tisztességes csapathoz illõen klubszíneket válasszanak. Hivatalos alapszabályuk egyelõre nekik sincs, akkor hát legalább színük legyen, ami a dresszüket ékesíti! Választásuk - némi tanakodás után ? a lilára és a fehérre esik, ugyanarra a két színre, amelyet már az UTE is büszkén visel.

Mind az UFC, mind az UAC úgy viselkedik, ahogy ez már az effajta csapatoknál szokás.

Eddig a kezdetekrõl szóltunk. Az UTE a késõbbiek folyamán az ország legnagyobb sportegyesületévé nõtte ki magát, szinte valamennyi sportágban élen járt, és a mai napig is magasan a legtöbb olimpiai pontot szerzi a hazai sportegyesületek között.

1899-ben azonban már feltûnt Újpesten a labdarúgás, mint vadonatúj sportág. Ezért ettõl az idõponttól már a futball vonala mentén követjük tovább szeretett klubunk történetét.

1899: a labdarúgás kezdetei Újpesten Elsõ találkozás a futball-labdával

1899.

A dísztornázáson megjelent nagy közönség osztatlan tetszése és az ünnepély anyagi sikere mind arra vallanak, hogy Uj-Pesten a tornázás hálás talajt talált, s hogy az egylet vezetése kitûnõ kezekben van.

Számos ily ifjú egylet gyenge hazánknak, hogy mire ezek vének lesznek, hazánk erõs legyen. VIDA GYULA?

? Csak hát tornaszer is kellene a gyõzelmek gyarapításához, ehhez pedig sok pénzre van szükség. Ekkor ? és korántsem utoljára ? a szerencse veszi pártfogásába az egyesületet.

Uj-Pesten is tudtunkkal azért húzódott ily soká az egylet megalakulása, mert minden szükséges eszközt a magánosok jóakaratától kellett kieszközölni. Mindenesetre ily körülmények között kettõs az érdem és az elismerés, mely az alakító egyleti tagokat illeti, de azt hiszszük, ezutáni munkálkodásunkban Uj-Pest hatósága támogatására is számíthatnak. Az új egylet alakulása nemcsak abból a szempontból fontos, hogy általa tényleg a fõvárosi tornászok száma növekedik, de azért is, hogy Uj-pest példája kétségkívül sok nála népesebb helységben is megteremti a torna-egyletet.

Térjünk azonban vissza a hõskorhoz. Alig, hogy leomlik a ?klubház? két szobáját elválasztó fal, jókora törmelékhalmazt hagyva maga után, már újabb és újabb ? mai szemmel kisszerû, sõt nevetséges ? gondokkal találja magát szemben az UTE gárdája. Használt csert kell például kunyerálni a Wolfner-Gyártól, hogy legyen mivel bekenni a padlót. A cser illata pedig nem valami kellemes. A tornászok szerencsére állják a bûzt, kitartóan csiszolják gyakorlataikat.?

A kezdeti ambíció halhatatlan bizonysága az a tény, hogy az UTE születésével egybeesõ 1885.

A hivatalos zászlóbontásra valamivel késõbb került sor. Húsz lelkes ifjú 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében kimondja az Újpesti Torna Egylet megalakulását. A rövidesen csatlakozó tagok száma mindössze 78. Ennyien fogadják el a klub jelszavát: ?Egység, Épség, Egyetértés?. S ennyien egyúttal azt is, ami a késõbbiekben a folytonosságot jelzi és jelképezi: legyen az UTE színe lila-fehér.

Az alakuló közgyûlés azonnal megválasztja az egyesület elsõ vezérkarát:

Elnök ? mi sem természetesebb ? Goll János,

Alelnök: Farkas Gyula,

Titkár: Ugró Gyula,

Pénztáros: Székely-Sonnenfeld Ábris,

Ellenõr: Eisner Róbert,

Jegyzõ: Héderváry-Hádl Sándor,

Ügyész: Dr.